Dr. Szilágyi Ferenc

“Szilágyi Ferenc vagyok, a BME Építőmérnöki Karának címzetes egyetemi tanára. Eredeti végzettségem biológia-kémia szakos középiskolai tanár. Az egyetem elvégzése után a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban, később pedig a BME ÉMK Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén dolgoztam. Kutatási és oktatási területem a vízgazdálkodással kapcsolatos vízi ökológiai kérdések vizsgálata volt. Igyekeztem az ökológiai szemléletet meghonosítani az építőmérnökök körében. Híd szerettem volna lenni a mérnökök és az ökológusok között. Rámutattam a hallgatóknak a mérnöki tevékenység ökológiai hatásaira. A korábban alkalmazott vízépítő-mérnöki megoldások helyett felhívtam a figyelmet olyan létező műszaki megoldásokra, amelyekkel a társadalmi és az ökológiai vízhasználat jobban összehangolható. Több, mint négy évtizeden keresztül a felszíni vizek vízminőség-védelmével, vízminőség-szabályozásával, a vízgyűjtő-gazdálkodás környezetkímélő megoldásaival, az emberi tevékenység vízi ökológiai hatásaival, és az utóbbi időben az ökoszisztéma szolgáltatásokkal foglalkoztam. Fontosabb kutatási területeim közé tartozik a tavak és tározók eutrofizálódásának, az éghajlatváltozás, az ózonlyuk és a savas eső vízgazdálkodási hatásainak vizsgálata, valamint az integrált vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeknek az elemzése, és felmerülő vízhasználati konfliktusok kezelése. Szem előtt tartottam a felszíni vizek ökológiai mederrendezésének lehetőségeit, a vizes élőhelyek megőrzését, a kistelepülések természet-közeli szennyvíztisztítását, és általában az ökológiai és természetvédelmi szempontokat a vízhasználatokkal kapcsolatban. Sokat törődtem azokkal a kihívásokkal, amikkel a jövő nemzedékeinek szembe kell néznie az emberiség fejlődése(?) kapcsán. Gondolkoztam azon az emberiség jövője kapcsán, hogy vajon igaza van-e Ashleigh Brilliant-nak, aki egykor azt mondta más kontextusban: „Talán szerencse, hogy ilyen lassan haladok, mert lehet, hogy rossz irányba megyek”.”